 |
 |
 |
Fuvola Blues |
M7 országút |
|
 |
 |
|
Gregorian dal |
Mercy Mercy |
Egyébként ez a jazz műsorunk egy része volt mi inkább jazz-rockot játszottunk a bulikon sok Jimmy Smith, Tijuana Brass, Blood Sweat and Tears, Deodato, Chicago, Segio Mendez, Beatles számokat, ezek ugyan improvizálható zenék vol-
tak, de mégis lehetett rájuk táncolni is. Sokan csak hallgatni jöttek de néhányan táncoltak is. Ezzel a programmal voltunk külföldön is ismertek a számok egyéni hangzásukkal egész Európában tetszést arattak. Sajnos erről nem maradt fenn semmi. Mikor a Jakab Gyurinak ki kellett maradnia a zenekarból én vettem újra át a zongorista orgonista szerepet és mint régen az Olympiában orgonáltam es pozaunoztam egyszerre, ami persze jó show volt.
A fenti számokat estéről estére játszottuk főleg külföldön, Lübeckben a Riverbooat hajón vagy a berlini Hilton Hotelban. A közönség sokszor ülve hallgatta a műsorunkat és a számok végén tapsoltak.
Összesen 120 számot hangszereltem meg ilyen minőségben 3 év alatt és ez még csak megerőltetésembe sem került. Ezt a felvételt 37 evvel ezelőtt a felvétel napján meghallgattam azután elfeledkeztem róla. A múlt héten akadt a kezembe véletlenül és magam is meglepődtem rajta. Egy biztos: jól akartam muzsikálni a saját elképzelésem szerint.
Mindig azt akartam játszani, ami nekem tetszett és ezt úgy látszik sikerült elérnem. Kár, hogy a következő években nem csináltam felvételeket így sok veszendőbe ment. Ami megjegyzendő, hallatlan lelkesedés érezhető ki a zenéből és ez mindvégig így volt. Mi elsősorban rockzenészeknek éreztük magunkat és esténként koncertet adtunk. Lelkesedésem átragadt a többiekre is így aztán forrt körülöttünk a levegő.
Egy Grundig táskarádióval vettük fel az egyik este, a zenésztársam nyomogatta a gombot, egy mikrofonnal történt minden hókuszpókusz nélkül élőben. Ez sajnos hallatszik is, mert néhol aránytalanul sok az ének, kevés fúvós stb., de ezt meg lehet bocsájtani,ha az ember arra gondol, hogy ez élőben hangzott el úgy ahogy minden este eljátszottuk.
|
Az Interneten böngészve ráakadtam a ceglédi Dobmúzeum honlapjára, ahol Kármán Sándor annak idején 1970 évben a siófoki Matróz Csárdában többször meghallgatott minket és ennyi év után még mindig emlékezett a műsorunkra, valamint igen elismerően nyilatkozott róla, felbátorítva éreztem magam arra, hogy közzétegyem a következő zeneszámokat, ami a keresztmetszete volt az akkori programunknak. |
||
A Jo WinBrass nevet külföldi ügynökünk találta ki, mert szerinte ez így jobb, angolosabb. Winkelmayer egy bajor név, ez Magyarországon külföldiesen hangzott, de itt Németországban nagyon hazainak tűnt. Mivel a környező országokban is felléptünk, ez valóban be is jött, hiszen az angol - amerikai zenehegemónia azóta is hatalmon van mind a mai napig.  Egész életemben zongoráztam, ebből egy kis ízelítő itt. |
|||
